120. nap: Utánozzuk Isten türelmét!

Ferenc pápa tegnapi beszédét adjuk közzé az alábbiakban. Tanít a konkolyról, annak mai formáiról (pl. a pletyka), majd Isten türelmére irányítja a figyelmünket. Hallgassuk őt nyitott lélekkel!

"A mai evangéliumban (vö. Mt 13,24-43) is azzal a Jézussal találkozunk, aki példázatokban Isten országáról akar beszélni az embereknek. Most csak az elsővel, a konkolyról szóló példázattal foglalkozom, melyen keresztül Jézus megismerteti velünk Isten türelmét, és megnyitja szívünket a reményre.

Jézus elmondja, hogy azon a földön, ahova jó magot vetettek, a konkoly is megjelenik. Ez a kifejezés a talajon elburjánzó összes gyomnövényt jelenti. A magunk részéről hozzátehetjük, hogy a talajt ma is sok gyomirtó és növényvédő szer pusztítja, melyek a növényre, a földre és az emberi egészségre egyaránt ártalmasak. Ezt csak zárójelben jegyeztem meg. A szolgák ekkor elmennek a gazdához, hogy megtudakolják, honnan származik a konkoly, ő pedig azt válaszolja: "Ellenséges ember műve ez" (Mt 13,28). Mert mi jó magot vetettünk! Egy ellenség, aki verseng velünk, az jött, és művelte ezt. Ők azonnal ki akarják tépni a növekvő konkolyt, a gazda azonban nem engedi, mert a gyomokkal - a konkollyal - együtt a búzát is kitéphetnék. Meg kell várni a betakarítás idejét: ezek csak akkor válnak majd szét, a konkolyt pedig majd elégetik. Ez a történet a józan észről is szól.

Ebben a példabeszédben a történelem víziója olvasható. Isten - a föld tulajdonosa - mellett, aki mindig és csak jó magvakat vet, van egy ellenfél, aki konkolyt vet, hogy megakadályozza a mag növekedését. A gazda nyíltan, világos nappal cselekszik, és célja a jó termés; a másik, az ellenfél viszont kihasználja az éjszakai sötétséget, és irigységből, ellenségesen cselekszik, hogy mindent elrontson. Az ellenfélnek, akire Jézus utal, van neve: az ördög, Isten voltaképpeni ellenfele. Szándéka az, hogy gátolja az üdvözítés munkáját, azt akarja, hogy Isten országát tisztességtelen, botránykeltő munkások akadályozzák. A jó mag és a konkoly ugyanis nem elvontan a jót és a rosszat jelképezi, hanem minket, embereket, akik követhetjük akár Istent, akár az ördögöt. Sokszor hallottuk, hogy egy családban, mely békében élt, egyszer csak elkezdődtek a veszekedések és az irigykedések..., egy lakónegyedben, mely békében élt, egyszer csak szörnyű dolgok kezdődtek... Szoktuk is mondani: "Valaki konkolyt vetett", vagy: "A pletykáival ez a családtag konkolyt vet." Ez a pusztító, romboló rossz terjesztése. Ezt mindig az ördög vagy a kísértésünk teszi: amikor abba a kísértésbe esünk, hogy pletykáljunk, hogy elpusztítsunk másokat.

A szolgák szándéka az, hogy azonnal eltüntessék a rosszat, vagyis a gonosz embereket, ám a gazda bölcsebb, messzebbre lát: a szolgáknak tudniuk kell várni, mert az üldöztetésnek és az ellenségeskedésnek az elviselése a keresztény hivatás része. A rosszat természetesen el kell utasítani, de a gonoszok emberekkel szemben türelemmel kell viseltetnünk. Nem a kétértelműséget rejtő képmutató toleranciáról, hanem az irgalom által enyhített igazságosságról van szó. Ha Jézus azért jött, hogy a bűnösöket keresse, és ne az igazakat, hogy a betegeket gyógyítsa, és ne az egészségeseket (vö. Mt 9,12-13), akkor a mi tevékenységünknek is - akik az ő tanítványai vagyunk - nem a gonoszak elnyomására, hanem megmentésére kell irányulnia. Itt jelenik meg a türelem!

A mai evangélium két formáját mutatja be annak, ahogy cselekedhetünk és belakhatjuk a történelmet: egyrészt ott a gazda pillantása, aki messzire lát; másrészt a szolgák pillantása, akik a problémát látják. A szolgáknak a gyom nélküli föld, a gazdának jó mag a fontos. Az Úr arra hív bennünket, hogy vegyük át az ő látásmódját, mely a jó magot figyeli, és meg tudja védeni azt a gyomok között is. Nem azok működnek együtt jól Istennel, akik mások korlátait és hibáit keresik, hanem azok, akik fel tudják ismerni az egyház és a történelem földjén csendesen növekvő jót, és gondozzák azt a teljes éretté válásig. És akkor Isten, és csak ő, megjutalmazza majd a jókat és megbünteti a rosszakat.

Szűz Mária segítsen nekünk, hogy megértsük és utánozzuk Isten türelmét, aki azt akarja, hogy senki se vesszen el gyermekei közül, akiket atyai szeretettel szeret!"

Forrás: Magyar Kurír