Búcsú Tamástól

Pénteken hosszú hónapok szenvedését követően az Égi Hazába költözött Tamás testvérünk. 55 földi évének a kisebbik részét töltötte az Úrral (hiszen felnőttként tért meg), de azokban az években több száz embert vitt közelebb Istenhez. Szolgálatai különfélék voltak: tanúságtétel, igeliturgia vezetése, kiscsoportok vezetése, közbenjáró imádság, böjtölések, fűnyírás… Mindenki szerette, egy valódi oszlop lett bárhol, ahol megfordult és a Jóistenről tanúskodott.

Felesége, Lánya, Szülei hatalmas űrt érezhetnek, csakúgy, mint mi, akiknek keresztény testvérünk volt. Tamást egy hatalmas ajándékként kaptuk a Mennyei Atya kezéből! És most azt tapasztaljuk, hogy nincs velünk, és nagyon hiányzik!

A halála utáni nap egy csoporttal lelkigyakorlatot tartottunk. Dicsőítés közben Tamásért imádkoztam, amikor felcsendült egy általam addig még nem ismert dal. Ahogy énekeltük, a szöveg jelentése aktualizálódott, és Tamásra mutatott. Miközben folytak a könnyeim, elköszöntem Tőle. Összeállt a kirakó (földi élete) utolsó hiányzó része is, és megértettem, hogy a "legjobb helyen" van…

Gondoljunk Tamásra, és énekeljük el mindannyian ezt a dalt élő hittel!

Köszönünk mindent, azt a sok jót, amit köztünk tettél! Isten Veled Tamás, Odahaza találkozunk! Addig is imádkozz értünk - ahogy eddig is tetted!

Testvéreid nevében:

István