29. nap: Békesség – ajándék, amit Jézus nekünk adott

A tegnapi evangéliumban a békességről úgy esett szó, mint egy ajándékról, amit nekünk adott a Feltámadott. Mert ha az Ő útján járunk, akkor tudjuk, hogy az a béke, amiről szó van János evangéliumában, az nem csak az apostoloknak járt, hanem nekünk is. Ő a békéjét minden embernek felkínálja - csakúgy, mint a követését is. Rajtunk áll, hogy elfogadjuk-e...

Érdekes, hogy nem csak egyszer mondja ezt a tanítványainak. A szentmisére gondolva ott sem csak egyszer hangzik el: "Az Úr békéje legyen veletek mindenkor", majd "A szentmise véget ért, menjetek békével!" Az Igében pedig így áll: "Mikor azon a napon, a hét első napján este lett, és a helyiség ajtaja, ahol a tanítványok összegyűltek, be volt zárva a zsidóktól való félelem miatt, eljött Jézus, megállt középen, és azt mondta nekik: Békesség nektek! Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, amikor meglátták az Urat. Aztán újra szólt hozzájuk: Békesség nektek!"(Jn 20, 19-21a)

Úgy látszik, hogy Jézus tudta, hogy az emberekből sokszor hiányzik a béke. Talán ezért is nyomatékosítja Ő is és az Egyház is. Ebben a nehéz időben megvan a békességem?

Ferenc pápa ezt mondja róla: "Ezt a békét senki nem veheti el, egy ajándék, olyan, mint a tenger, amely a mélyben csendes, a felszínen hullámzik."

Egyszer egy filmben valaki ezt mondta: "Ha nincs békességed, akkor mid van?!" Nagyon igaz ez a mondat. Ha nincs, akkor nagy a baj! Kérd Jézust, a béke fejedelmét, hogy hozza el újra a lelkedbe a békét! Ha még megvan, akkor kérheted, hogy erősítse, újítsa meg az benned! Mert Ő ajándékba adná neked is!