186. nap: Az anglikán „hídépítő” érsek

"Fraser Nelson, a The Spectator szerkesztője beszélgetett Justin Welbyvel, aki így felelt arra a kérdésre, mit gondol arról, hogy sok anglikán hívő és számos lelkész is katolizál: "Nem számít. Egyáltalán nem bánom, ha az emberek csatlakoznak Rómához. Róma az inspiráció fontos forrása. Kaptam egy e-mailt nagyon régi barátomtól, egy anglikán paptól, aki úgy döntött, hogy római katolikus lesz. Azt válaszoltam neki: »Milyen csodálatos! Amíg követed a hivatásodat, addig követed Krisztust. Ez nagyszerű.« Az a fontos, hogy az emberek Jézus Krisztus tanítványai legyenek. Nem igazán érdekel, hogy az anglikán, a római katolikus, az ortodox, a pünkösdi, az evangélikus vagy a baptista egyházhoz tartoznak-e. Ők Krisztus hű tanítványai.

A 90-es években az Anglikán Egyházban lehetővé vált a nők pappá és püspökké szentelése, ami éles vitákat váltott ki az Anglikán Közösségen belül. A Rómához közel álló hívők, lelkészek és püspökök is elérkezettnek látják az időt, hogy teljes egységre lépjenek a Katolikus Egyházzal. Tíz évvel ezelőtt, 2009-ben az Anglicanorum coetibus kezdetű apostoli rendelkezéssel XVI. Benedek pápa lehetővé tette az anglikánok számára, hogy úgynevezett személyi ordinariátust létrehozva, saját egyházi struktúrájukat és liturgikus hagyományukat megőrizve beléphessenek a Katolikus Egyházba.

Fraser Nelson hídépítőnek nevezte Justin Welby érseket. A The Spec­ta­torban megjelent cikk beszámolt arról, hogy a canterburyi érsek egyik lelkivezetője egy katolikus pap, Nicolas Buttet, egyik legközelebbi barátja pedig Vincent Nichols bíboros, westminsteri érsek. "Sokszor találkozunk, imádkozunk és beszélgetünk. Ötven évvel ezelőtt ez hírértékű lett volna" - tette hozzá Justin Welby, aki azt is elmondta, rendszeresen tesz látogatást Ferenc pápánál. "Arról beszélgetünk, mit jelent Jézus Krisztus követőjének lenni a mai világban."

Forrás: Magyar Kurír