998. nap: „És még csak most jön a tél” - nincs áram Munkácson sem

A mai napon a kárpátaljai, munkácsi karitász vezetőjével készült beszélgetésből adunk közzé egy részletet. Valódi élménybeszámoló a háború küszöbéről...
"Nincs más út, csak a segítés. Bírnunk kell, úgy élünk, hogy reggel felkelünk, és bírjuk. Egymást segítjük minden szinten. Lelkigyakorlatok, szentmisék, imák, és emellett sokat beszélgetünk. Nagy tapasztalat, hogy az emberi kapcsolatok erősödtek. A válság, a háború leegyszerűsíti az ember életét és gondolkodását. Ami fontos, az az ember, a kapcsolat, a szeretet, az egymásnak nyújtott segítség. A többi, hogy mi van és mi nincs, még az is, hogy órákon át nincs áram, víz, másodlagos. Ezen is átmegyünk. Az áramkimaradás - 18-20 órán át nincs áram - miatt többet vagyunk együtt, többet beszélgetünk. Egymásnak elmondjuk, ki hogyan éli át mindezt.
Munkács jelentős részén - a város területének 80 százalékán - csak éjszaka van néhány órára áram, akkor leállnak a gyárak, így tudják biztosítani a háztartások ellátását. A lakosság egész nyáron arra készült, hogy a háborús helyzet miatt nem lesz gáz, így elektromos készülékeket vásárolva kerestek megoldást a fűtésre. Ehhez képest áram nincs. Ferenc szomszédjában például egy hétgyermekes család lakik, fél éves a legkisebb gyerek. Egy hétig nem tudtak fűteni. Generátort adtak nekik, de be kell látni, mindenkinek nem tudják ezt biztosítani, ráadásul ennek a működtetése, benzinnel vagy dízelolajjal, jelentős költség, így a generátor csak időszakos megoldást biztosít. Az emberek mindenféle megoldásokkal próbálkoznak. A szomszédból hoznak vizet, tölthető lámpákat vásárolnak, gázpalackos tűzhelyet állítanak be. A munkácsi Szent József Óvodában sincs áram. A munkatársak otthon feltöltik a lámpákat, és azt viszik be reggel a csoportjaikba. A jövő teljesen bizonytalan.
Vajon bírni fogják az emberek? Nem ugrasztja-e egymásnak őket ez az embert próbáló helyzet? A határon a szokásos sorban állással találkozunk. De most szóváltás is kialakul. Az emberek fáznak a kinti hidegben, és tudják, hogy otthon sem fognak felmelegedni. Feszültek, kimerültek, és még csak most jön a tél."
Forrás: Magyar Kurír