538. nap: NEK - Péntek: a Hit napja

A Hungexpon tartott programok zárónapjához érkeztünk, amely a HIT napja volt. Rengeteg résztvevő volt jelen a pénteki napon, mégsem éreztünk türelmetlenkedést vagy másféle negatív hozzáállást.

A reggeli zsolozsmát Josip Bozanić bíboros, zágrábi érsek vezette, aki az imaóra rövid olvasmányának lényegét tárta elénk. "A legszívesebben a gyengeségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje költözzön belém. Kedvem telik a Krisztusért való gyöngeségben, gyalázatban, nélkülözésben, üldöztetésben és szorongattatásban, mert amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős." (2Kor 12,9b-10)- írja Szent Pál. Az isteni hatalom csodálatosan tárul fel a gyengeségben. Ferenc pápától is idézett: "Az Eucharisztia nem jutalom a tökéletesek számára, hanem bőkezű gyógyszer és táplálék a gyengék számára." "Ha mi is elismerjük kicsinységünket és gyöngeségünket Isten előtt, akkor rálelünk a keresztény élet forrására Jézus Krisztusban. Ő önmagát adja nekünk, ismeri törékenységünket, és táplálékká lesz utunkon. Az Eucharisztia az élet forrása, az Eucharisztia a szeretet ereje" - mondta prédikációja végén a bíboros.

A katekézis szónoka Dominik Duka bíboros, prágai érsek, beszéde elején Budapestet mutatta be a jelenlévőknek, majd a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok eredetéről beszélt. Marie Marthe Emilia Tamisier vetette fel az ötletet 1874-ben Avignonban, Franciaországban, a porosz megszállás alatt. Az első találkozót 1881-ben rendezték meg Lilleben, 350 fő részvételével. Később kitért az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, a himnusz refrénjének sorára: "Forrassz eggyé békességben minden népet és nemzetet!", amelyet az eseményre készülve sok országban, sok helyen, a helyszínen pedig 500 ezer ember énekelt. "A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hálaadás Krisztusnak. Annak ünneplése, hogy Ő egyedül képes arra, hogy életét másoknak adja." A bíboros ezután a keresztről elmélkedett, amely válaszút, és mindenkinek rá kell lépnie. A kereszt alatt tanúk vannak ott. "Tanúnak kell lenned, hogy szentté válj!"- hívta fel figyelmünket a bíboros. Végül a szót Balga Zoltán prágai magyar plébános vette át, akitől megtudtuk, hogy Duka bíboros most átadja a legmagasabb cseh egyházi kitüntetést, a Szent Adalbert aranymedált, Charles Maung Bónak, Mianmar első bíborosának. 

A tanúságtétel előtt egy gyönyörű homokanimációt láthattunk Cakó Ferenctől, aki direkt a Kongresszusra állított össze egy műsort. Majd következett Áder János, köztársasági elnökünk tanúságtétele: "Tisztelettel köszöntök mindenkit! (...) Mindannyiunk életében történnek váratlan események, amire nem számítottunk, amik azonban döntően befolyásolják életünket, örökre szóló élménnyé válnak. (...) Miért velünk történt mindez?" - kérdezzük gyakran ilyenkor. "Véletlen volt" - szól az egyik válasz. "A Jóisten akarta így" - szól a másik. Én most három történetet mondok el önöknek. Az elsőt kérdő módban, a másodikat kijelentő módban, a harmadikat elgondolkodtató formában. Az elsőnek lehetne a címe "Látogatás a Vatikánban", a másodiké "Mire jó egy beszédtechnika óra?", a harmadiké "Üzenheti-e ugyanazt Salvador Dalí és Weöres Sándor, egy festő és egy költő, egy kép és egy vers?"-kezdte beszédét Áder János. Szívből ajánljuk a 3 történet meghallgatását az elnök úrtól. A tanúságtétel záró részében, a feleségével együtt létrehozott alapítványról tudtuk meg, hogy a járvány miatt árván maradt, közel 1000 gyermek megsegítésére hozták létre. Áder János elmondta a névválasztás eredetét, majd az alapítványhoz eljuttatott levelekből idézett. "Mi a tanulsága ezeknek a történeteknek? Milyen tanúságot lehet tenni általuk? Sokan gondolják, hogy Isten úgy segíti meg őket, hogy leül melléjük a padra, vagy melléjük lép az utcán, és megkérdezi: "Miben segíthetek?" Az Isten keresése, befogadása cselekvő aktivitást jelent, a hit nem lehet passzív. Jeleket mindannyian kapunk, csak rajtunk múlik, hogy sztorinak vagy példázatnak tekintjük, csak rajtunk múlik, hogy a véletlent, vagy Isten keze munkáját látjuk benne. Az én tanúságom: Ha az isteni törvények szerint élsz, ha jól sáfárkodsz a rád bízott talentumokkal, ha nem fizikai valójában, hanem szívedben, lelkedben, cselekedeteidben keresed Istent, akkor meg is találod." - vallotta meg elérzékenyülve a köztársasági elnök. A közönség pedig percekig tartó tapssal köszönte meg őszinte szavait, így visszahívták a színpadra: "Engem még sosem tapsoltak vissza. Köszönöm, hogy itt voltak, figyelmük megtisztelő volt számomra. Isten áldja magukat!"-zárta tanúságtételét Áder János.

Ezt követően Jean-Claude Hollerich luxemburgi bíboros, érsek mutatott be szentmisét. "A hit Európában nagyon kicsi láng lett, amely kontinensünk egyes régióiban az eltűnés veszélyének van kitéve. (...) A hit célja, hogy eljusson az élő Istennel való kapcsolatra. A hitnek missziós dinamikája van. A hit azt kívánja, hogy osszák meg másokkal. (...) A hit megnyitja a szemünket, hogy felismerjük az élő Isten jelenlétét ebben a világban.(..) Legyen ez az eucharisztikus kongresszus alkalom arra, hogy elmélyítsük a hitünket."- zárta beszédét a bíboros.

Az ebédszünetben hosszú sorok kígyóztak a kiszolgáló pultoknál, de a cserkészek szolgálatának és az emberek türelmének köszönhetően, gördülékenyen ment az étkezés. A délutáni fakultációkkal lezárult a heti program a Hungexpon. Örömteli szívvel, de egyben kicsit sajnálva is a napok gyors múlását, indultunk el a belváros felé. A Szent István téren zajló könyvvásár sátrainál, gazdag választékkal és kedvezményekkel várták a vásárlókat, a színpadon pedig beszélgetős és zenei műsorok váltották egymást. Lehetőség volt dedikáltatni is a megvásárolt könyveket, órás beosztásban, felváltva jöttek a különböző szerzők. Este is több program közül lehetett válogatni, hisz a héten zajlott az Ars Sacra fesztivál.