1556. nap: "Jézus bátorrá tesz bennünket..."

A szentmise evangéliuma alapján Ferenc pápa arról elmélkedett, hogy Jézus velünk van életünk minden viharában, és rávilágít, hogy Jézus mire szeretne bennünket tanítani az ilyen élethelyzetekben.
"A mai evangéliumban Jézus egy csónakban van a tanítványokkal Tiberiás taván. Hirtelen nagy vihar támad, s a csónakot az elsüllyedés veszélye fenyegeti. Az alvó Jézus felébred, megfenyegeti a szelet, és minden lecsillapodik (vö. Mk 4,35–41).
De valójában nem egyszerűen felébred, hanem felébresztik! Mivel nagyon félnek, a tanítványok ébresztik fel Jézust. Az előző éjszaka maga Jézus mondta a tanítványoknak, hogy szálljanak csónakba, és keljenek át a tavon. Tapasztaltak voltak, halászok voltak, saját életközegükben voltak, de a vihar bajba sodorhatta őket. Úgy tűnik, Jézus próbára akarja tenni őket. De azért nem hagyja magukra őket, velük van a csónakban, nyugodtan, sőt egyenesen alszik. És amikor kitör a vihar, megnyugtatja őket jelenlétével, bátorítja őket, nagyobb hitre buzdítja őket, és kíséri őket, míg a veszély el nem múlik.
De feltehetjük a kérdést: miért viselkedik így Jézus?
Hogy megerősítse a tanítványok hitét, és hogy bátrabbá tegye őket. Ők ugyanis ennek megtapasztalása után jobban tudatában lesznek Jézus hatalmának és köztük való jelenlétének, s így erősebben és felkészültebben tudnak szembenézni az akadályokkal, a nehézségekkel, beleértve az evangéliumhirdetéssel járó félelmet is. Miután Jézussal kiállták ezt a próbatételt, képesek lesznek szembenézni sok más próbatétellel, a kereszttel és a vértanúsággal is, hogy az evangéliumot minden néphez elvigyék.
Jézus ugyanezt teszi velünk is, különösen az eucharisztiában: maga köré gyűjt bennünket, nekünk adja igéjét, testével és vérével táplál bennünket, majd meghív, hogy evezzünk ki a mélyre, adjuk tovább mindenkinek, amit hallottunk, és osszuk meg mindenkivel, amit kaptunk, a mindennapi életben, akkor is, ha az nehéz.
Jézus nem kímél meg bennünket a nehézségektől, de anélkül, hogy valaha is magunkra hagyna bennünket, segít szembenézni velük. Bátorrá tesz bennünket.
Így mi is, az ő segítségével legyőzzük a nehézségeket, és egyre jobban megtanuljuk, hogy Jézusba kapaszkodjunk, hogy bízzunk az ő erejében, mely messze meghaladja képességeinket, hogy legyőzzük a bizonytalanságokat és a tétovázásokat, a bezárkózásokat és az előítéleteket, hogy bátran és nagy szívvel elmondjuk mindenkinek, hogy a mennyek országa jelen van, itt van, és hogy Jézussal az oldalunkon – minden akadályon túl – növelni tudjuk ezt az országot.
Tegyük hát fel magunknak a kérdést: a megpróbáltatás idején fel tudom-e idézni azokat az alkalmakat az életemben, amikor megtapasztaltam az Úr jelenlétét és segítségét? Gondolkodjunk el: amikor vihar érkezik, engedem-e, hogy eluralkodjon rajtam a nyugtalanság, vagy az Úrba kapaszkodom – annyi belső vihar van –, hogy nyugalomra és békére leljek az imádságban, az elcsöndesedésben, az ige hallgatásában, az imádásban és a hit testvéri megosztásában?
Szűz Mária, aki alázatosan és bátran elfogadta Isten akaratát, adja meg nekünk a nehéz pillanatokban az Istenre hagyatkozás nyugalmát!"
Forrás:
Magyar Kurír