1453. nap: „Válságstáb” a megmaradt keresztények védelmében?

Mára már csak közel 250.000 katolikus él Irakban, az elmúlt 20 évben az 1.300.000 főről fogytak le ennyire. Imádkozzunk Értük!

"A hazájukból menekülő iraki keresztények közül sokan a termelői ágazathoz, illetve az értelmiségi réteghez tartoznak. Távozásuk oka részben az egyházak közötti megosztottság, amelyet mind ez idáig nem sikerült határozott, egységes irányelvekkel és kezdeményezésekkel orvosolni.

A fenti megállapítások Louis Raphaël Sako bíboros, bagdadi káld pátriárka hívekhez intézett hosszú üzenetében olvashatók, melyet a patriarkátus weboldalán tettek közzé és az AsiaNews missziós hírügynökségnek is elküldtek.

A Káld Patriarkátus hivatalos honlapján 2023. július 15-én jelent meg az a közlemény, melyben bejelentették, Abdul Latif Rashid iraki elnök döntése nyomán visszavonták azt a rendeletet, amellyel Louis Raphaël Sako bíborost 2013-ban az iraki káld egyház pátriárkájaként ismerték el.

Sako bíboros az elnöki rendelet okozta ellentmondásos helyzet miatt döntött úgy, hogy visszavonul erbíli (Iraki Kurdisztán) ideiglenes székhelyére – innen bocsátotta ki most felhívását, melyben együttes elkötelezettségre és keresztény válságstáb létrehozására buzdított.

Iraki Kurdisztán hivatalos neve Kurdisztáni Autonóm Régió; Irak autonóm régiója, amely lényegében nem áll az iraki kormány ellenőrzése alatt; saját parlamenttel, kormánnyal és hadsereggel rendelkezik.

A káld főpásztor megjegyzi, Irakban "nincs stratégia, biztonság és gazdasági stabilitás", hiányzik a megfelelő irányítás, kettős mérce érvényesül a demokrácia, szabadság, alkotmány, törvény és állampolgárság terén azok részéről, akiknek az országot és annak lakosait kellene szolgálniuk.

Ennek következtében meggyengültek az intézmények, hanyatlanak az erkölcsök és az értékek; romlott a szolgáltatások, az egészségügy és az oktatás színvonala; súlyosbodott a korrupció és a munkanélküliség, visszatért az írástudatlanság.

A jelen helyzetben a már amúgy is perifériára szorított keresztények még védtelenebbé váltak; emberrablások, gyilkosságok áldozatai lettek több esetben. Ezek a folyamatok már 2003-ban elkezdődtek az amerikai invázióval, majd elérték tetőpontjukat az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet uralma idején, amikor tömegeknek kellett elmenekülniük Moszulból és az egész Ninivei-síkságról.

Sako bíboros köszönetét fejezte ki a kurdisztáni regionális kormánynak a befogadásért, és ismét hangsúlyozta az Egyház rendkívüli elkötelezettségét a lakhatás és a gazdasági élet újjászületése érdekében, amiről a terület felszabadulása után tanúságot tett.

Ha nem így lenne – figyelmeztetett –, ők is úgy járnának, mint a palesztinok Gázában, elfeledett és marginális csoporttá válnának, akikért a bagdadi központi kormányzat semmit sem tesz.

A keresztények elleni támadások ma is folynak: elveszítik munkájukat; elkobozzák magántulajdonaikat; az Iszlám Állam és más csoportok erőszakkal áttérítik őket; a kiskorúakat iszlamizálják; megtagadják tőlük a jogokat – folytatta Sako bíboros. E mögött a politika mögött, figyelmeztet, az a szándékos kísérlet húzódik meg, hogy eltöröljék a múltjukat, történelmüket, hitbéli örökségüket.

Louis Raphaël Sako bíboros a bagdadi kormányt és igazságszolgáltatást a karakosi merénylet ügyében is váddal illeti. 2023 szeptemberében több mint százan vesztették életüket egy keresztény esküvőn, a nyomozás azonban mindmáig eredménytelen, a felelősök pedig büntetlenek maradtak.

A helyzet válságosságát a számok is alátámasztják, utalt rá a pátriárka: az elmúlt húsz évben több mint egymillió keresztény menekült el (az összesen kevesebb mint 1,5 millióból).

Csak az elmúlt hetekben több mint száz család hagyta el a keresztény többségű Karakost, akik, hasonlóan a más városokból kivándorló családokhoz, a bizonytalan jövő és a hónapok óta kifizetetlen bérek miatt menekültek el.

A Babilon Mozgalom esete is megmutatja – világított rá Sako pátriárka –, hogy a keresztény pártok maguk is megosztottak, és ők is csak a hatalmat és a pénzt keresik, noha egységet kellene alkotniuk ahhoz, hogy megmaradhasson a kereszténység a térségben.

A mély megosztottság nemcsak a pártok szintjén, hanem az egyházon belül is tapasztalható – folytatja a bíboros –, és ez alááshatja a szunnitákkal és síitákkal való jó kapcsolatokat és a kölcsönös tiszteletet, mindazt, ami Ferenc pápa 2021. márciusi iraki látogatásának gyümölcse volt.

Végül Sako bíboros büszkeséggel bemutatja azokat a tekintélyes egyházi személyeket, akik képesek egységben cselekedni, ezért bízhatunk bennük: a káld egyház püspökeinek többsége; a szír ortodox egyház részéről Nicodemus Sharaf Dauod püspök; a szír katolikus egyház részéről Benedict Younan Hannu; az asszír keleti egyház részéről Elijah Isaac; a görög ortodox egyház részéről Ghattas Hazim és a presbiteriánus egyház részéről Farouk Hammo püspök.

A bíboros azzal a reménnyel zárja üzenetét, hogy a felsorolt egyházi vezetők egyfajta válságstábot alkotnak a káld egyházzal együtt, amely képes szembenézni a kihívásokkal és megvédeni a megmaradt keresztényeket."

Forrás: Magyar Kurír