1318. nap: "Isten szeretetét tükrözni, ez a lényeg! "

A legfőbb parancsról elmélkedik a Szentatya, és segít jobban ráirányítja figyelmünket Isten szeretetére! Érdemes elolvasni...

"A mai evangélium a legfőbb parancsról szól (vö. Mt 22,34–40). Egy törvénytudó kérdezi Jézust erről a témáról, ő pedig a "szeretet főparancsával" válaszol: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel [... és] felebarátodat, mint saját magadat" (Mt 22,37.39). Isten iránti és felebarát iránti szeretet, egymástól elválaszthatatlanok. Álljunk meg egy kicsit, és gondolkodjunk el ezen.

Az első szempont: az, hogy az Úr iránti szeretet előbb jön, arra emlékeztet bennünket, hogy Isten mindig megelőz bennünket, megelőz végtelen gyengédségével (vö. Jn 4,19), közelségével, irgalmasságával, mert ő mindig közeli, gyengéd és irgalmas. A gyermek az édesanyja és édesapja ölén tanul meg szeretni, mi pedig Isten ölelésében. A zsoltár azt mondja: "mint a gyermek anyja ölében" (131,2), úgy kell éreznünk magunkat Isten karjai közt. Ott szívjuk magunkba az Úr szeretetét, ott találkozunk azzal a szeretettel, amely arra ösztönöz, hogy nagylelkűen odaadjuk magunkat. Szent Pál emlékeztet erre, amikor azt mondja, hogy Krisztus irántunk tanúsított szeretete olyan erőt rejt magában, amely szeretetre ösztönöz bennünket (vö. 2Kor 5,14). Minden őtőle indul ki. Nem szerethetsz komolyan másokat, ha nincs meg benned ez a gyökér: ha nem tapasztaltad meg Isten szeretetét, Jézus szeretetét.

Most nézzük a szeretet parancsából kivilágló második szempontot. Ez a parancs összekapcsolja az Isten iránti szeretetet a felebaráti szeretettel: ez azt jelenti, hogy testvéreinket szeretve az Atya szeretetét tükrözzük vissza.

Isten szeretetét tükrözni, ez a lényeg! Szeressük őt, akit nem látunk, a testvéren keresztül, akit látunk (vö. 1Jn 4,20). Egyszer Kalkuttai Szent Teréztől megkérdezte egy újságíró, nem áltatja-e magát, hogy azzal, amit csinál, meg tudja változtatni a világot. Ő erre így válaszolt: "Én sosem gondoltam arra, hogy meg tudom változtatni a világot! Csak egy csepp tiszta víz akartam lenni, amelyen megcsillan Isten szeretete" (Találkozó újságírókkal a Nobel-békedíj átvétele után, Róma, 1979). Így tudott ő, aki olyan kicsi volt, olyan nagy jót tenni: Isten szeretetét tükrözte vissza, mint egy vízcsepp. És ha néha őrá és más szentekre tekintve arra gondolunk, hogy utánozhatatlan hősök, gondoljunk vissza erre a kis vízcseppre: a szeretet vízcsepp, mely annyi mindent meg tud változtatni.

Hogyan történik ez? Úgy, hogy megtesszük az első lépést. Mindig. Néha nem könnyű megtenni az első lépést, elfelejteni a dolgokat…, mégis meg kell tennünk az első lépést. Tegyük meg! Ez a csepp: az első lépés megtétele.

Tehát, kedves testvérek és nővérek, Isten szeretetére gondolva, aki mindig megelőz bennünket, megkérdezhetjük magunktól: én hálás vagyok-e az Úrnak, aki elsőként szeret engem? Érzem-e Isten szeretetét, és hálás vagyok-e neki? Igyekszem-e tükrözni az ő szeretetét? Törekszem-e szeretni testvéreimet, törekszem-e megtenni ezt a második lépést?

Szűz Mária segítsen bennünket, hogy mindennapi életünkben megéljük a szeretet főparancsát: szeressünk, hagyjuk, hogy Isten szeressen bennünket, és szeressük testvéreinket!"

Forrás: Magyar Kurír